Exhibition of Beata Rostas with Magdalena Miocinovic Andric in Hungary, Eger, 2015

PLAYGROUND/ JÁTSZÓTÉR

gyerekkorról- gyerekeknek

Rostás Bea Piros és Magdalena Miocinovic Andric

magyar és szerb szobrászművészek

rajzainak kiállítása

 2015. január 2-án 17 órakor

Megnyitja:

H. Szilasi Ágota művészettörténész

Közreműködik:

 Czövek Zsuzsanna táncművész

A kiállítás megtekinthető 2015. január 2-16-ig a

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban(Eger,Kossuth L.út 16.)

Rostás Bea Piros és

Magdalena Miocinovic Andric

szobrásznők rajzainak kiállítása

A két szobrásznő 2004-ben találkozott először Szlovéniában, Sezanaban, ahol Piros először vett részt Nemzetközi Kőszobrász Szimpóziumon. Egy év múlva újra együtt faragtak, Izolán. Barátságuk immár 10 éves, végigkövették egymás sorsát, munkáját.

Magdaléna 3 gyermek édesanyja, első gyermeke pár hónaposan elhunyt. A tragédiáról könyvet írt, így próbálta feldolgozni, jelenleg sajnos egyik szerb kiadó sem vállalta kiadását.

Később a három gyermek mellett kevés ideje maradt szobrászkodásra, így a gyerekeivel egyidőben Ő maga is rajzol, elsősorban nekik. Rajzaiban megjelenik a szobrásznő formavilága. Szobrai koncepciója, a szerb ciril betűkből női és férfi figurák és kapcsolatainak ábrázolása. Elsősorban fával és fémmel, bronzzal dolgozik, de több alkotása készült kőből, agyagból is. Rajzait ugyanolyan aprólékos, precíz munkával dolgozza ki, mint szobrait. A kiállításon a rajzok nyomatát láthatjuk, kicsit nagyobb méretben, mint az eredeti grafikák. Színhasználata választékos, formakövető, általuk a rajz a gyermekekhez közelebb kerülhet.

A témát így Magdaléna rajzai adták, így lett az JÁTSZÓTÉR. Ez Piroshoz is közel állt, hiszen számtalan szobra készült gyerekek által megmászhatónak, átbújhatónak, ill. játszótéren lett elhelyezve több szobra is, Törökországban, Romániában, ide sorolhatjuk talán az Egerbe készült Generációk szobrát is, mely elsősorban gyerekekről gyerekeknek, több generációnak készült.

Piros rajzaiban saját gyermekkorát dolgozta fel. Meglepetésként törtek elő a drámai emlékek is, egy-egy momentum, esemény, mely meghatározó volt későbbi művészetére is, a drámaiság sokszor humorral és iróniával játékosan jelenik meg. Így elsősorban édesapja jelenléte és hiánya, a férfi aki van-nincs-de kísér, édesanyja óvó, védő szerepe- követhető a rajzokon. A gyerek aki megteremti saját világát, és felnőttként is játékként éli meg és alakítja sorsát a világban, térben, a Játszótéren.