A címlapon a Nyugati Jelen-ben

NYUGATI JELEN

Megjelenik Arad, Fehér, Hunyad, Krassó- Szörény, és Temes megyében

XXIII. évfolyam, 6035. 8 oldal, Kedd, 2011. október 25.

Lea istennő, a Jecza ház védőszentje

Pataki Zoltán
Hétfõ, 2011. október 24., 17.00

Újabb monumentális alkotással gazdagodott az elmúlt hét végén a gyüregi úti Triade Szoborpark: Rostás Beáta (Piros) egri szobrászművész Lea istennő című, mennyházai vörös márványból faragott szobrát temesvári művészek és művésznövendékek, a helyi művelődési élet jeles képviselői jelenlétében leplezték le a Jecza ház szomszédságában.

A Triade Galériában ez alkalommal bemutatták Pataki Farkas építész-hallgató kiváló dokumentumfilmjét, amely a szobor születését, az alkotás folyamatát és művészt mutatja be a nézőknek. Élményszámba ment Rostás Bea angol nyelvű, vidám prezentációja a világ minden sarkában – Kínától Görögországig és Törökországig, Dubaitól Szlovéniáig és Litvániáig – „elhintett” 26 monumentális kőszobráról, amelyeket a kirobbanó tehetségű művésznő, a motorosoktól kölcsönzött és szobrászatra adaptált Sex, Flex &Rock’n’Roll mottó jegyében rekord idő alatt kifaragott. Rostás Beáta az Interart Triade Alapítvány Art Residency (művészlakás) programjának első alkotója, aki háromhetes temesvári tartózkodása alatt vörös márványból kifaragta Lea istennő Föld-anyára emlékeztető szobrát.

– Ez egy nagyon szerencsés találkozás volt a számomra – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Rostás Bea –, én voltam a Triade-ház művészlakásának első lakója, családtagként kezeltek Jecza Sorináék. A rendelkezésemre bocsátottak egy mennyházai márványtömböt, a szobor projektet két-három változatból Jecza Sorina választotta ki, ez az „anyácska” tetszett neki a legjobban. Sok szobromon megjelent már a Földanya (Big Mama, Alma Mutti, Venus Factory, Mother of Earth). Lea istennő medencéjén hordja az embereket, az emlékeit, miközben a feje házikóvá alakult – ez is visszatérő motivum nálam, 32 évesen nagyon szeretnék már egy saját műtermet, házat.

A Lea névnek az a története, hogy amikor a szobrom elkészült, éppen aznap született meg a testvérem kislánya. Egy spontán ötlet nyomán így lett az anyácska neve Lea istennő.”

– Hogyan születtek Európa és Ázsia országaiban állított kőszobrai?

– Megnyílt a világ a művészek számára is: van egy jelenség, amit úgy hívnak, szimpózium szobrászat, ez tulajdonképpen művésztelepet jelent. A világban körülbelül 900-an vagyunk szimpózium szobrászok, ebből 400-500 fő aktív, akik folyamatosan pályázunk ezekre a nemzetközi művésztelepekre. A beküldött szobor-projektek alapján általában 10-15 szobrász vehet részt egy ilyen művésztelepen, ahol tíz naptól egy-két hónapig terjedő idő alatt elkészítjük a szobrainkat. Immár 26 helyen van köztéri szobrom, de ez nem jelent ugyanennyi országot is, mert négy-öt szobrom is van egyik-másik országban. A szervezők általában úgy kérik, hogy képviseljem a saját kultúrámat, a saját gondolataimat. Megvan a saját szimbólumrendszerem, ugyanakkor arra törekszem, hogy a személyes élményeimet is belerakjam a szoborba, kötődöm a helyhez, a tájhoz, az emberekhez.

– Ön vándormadárhoz hasonlóan száll egyik országból a másikba, nem szeretne valahol fészket rakni?

– Egy olyan madarat, amely egyik országról a másikra száll, nagyon nehéz befogni, ehhez rendes kalitkát kell keresni. Nagyon régóta szerettem volna találni egy műtermet, ez valamiért nem akar összejönni, és nekem az az elvem: hagyjuk a dolgokat menni a maguk útján. Megyek tehát tovább az utamon – még nincs meg a ház, nincs megállás –, bár mindenütt van már egy kicsi házam! Ez a téma a Jecza családnál is aktuális volt, idén májusban elkészült a galéria, most készen lett a művészlakás, úgy gondoltam, legyen Lea a védő istennője a Jecza háznak!